Áldott hétvége…

Tudom, hogy már nincs hétvége, de még a hétvége áldásai járnak a fejemben.

HUBLEADERSEVENTPénteken egy belfasti templomban több, mint 50 ifivezető, ifjúsági munkás jött össze, dicsőítettünk, beszélgettünk, imádkoztunk, előadást hallgattunk a “Látható láthatatlan ifjúsági munkásról”, időt töltöttünk az egymás és Isten jelenlétében.

Szombaton egy Volunteer Thank You (Önkéntesek zárópartija) partira készültünk a munkatársaimmal, ami megszégyenülésünkre megint úszott az áldásokban, s bebizonyította, hogy nem a mi felkészültségünkön múlik az, hogy Isten mennyire áld meg valamit. Kora délután elmentem Nikitához, ahol a többiek már sürögtek – forogtak, készítették a finomabbnál finomabb ételeket… Aztán kicsit berendeztük a helyet, sátrat építettünk, besszélgettünk, lufikat fújtunk, lazultunk.  7 után pedig érkeztek az önkéntesek. Az estét egy elképesztő vacsorával s játékokkal zártuk. Micsoda este volt! 😀

Vasárnap pedig ismét találkozhattam a nemrég megismert barátaimmal, azokkal, akikkel egy hetet Romániában tölthettem.

Azt mondtam, hogy kíváncsian várom, hogy Isten mit hoz elébem, mit tartogat számomra… S lám lám…

Hálás vagyok azért, hogy Isten folyamatosan áld, s olyan dolgokat mutat nekem, amiért hálás lehetek.

S ez még semmi 🙂

Ennél sokkal több van!

 

Te miért vagy hálás?

 

What are you thankful for?
VTY VTY VTY VTY VTY