Egy hónapja…

Tegnap volt egy hónapja, hogy eljöttem otthonról, s hogy itt vagyok Észak-írországban.
S még mindig élvezem itt a dolgokat. 😀

A múlthetem átlagos munkahét volt azt leszámítva, hogy szerdán elmentünk infó-estet tartani egy Romániába induló caspatnak s a fiatalok szüleinek… persze én voltam a különlegesség,
mert én voltam “A Román”. :)) az… ;)) na… de legalább tudtam hitelesen mesélni Romániáról nekik, a Bush-campről, meg az otthoni Exodus központról, s a kérdéseikre is próbáltam minél hitelesebb válaszokat adni…

A múlt hétvégém elég zsúfolt volt… Coleraine-ben voltunk egy Koordinátor-hétvégén. Ez azt jelentette, hogy néhány Exodus-os munkatárssal és néhány önkéntessel elmentünk a coleraine-i központba, együtt töltöttünk egy hétvégét, csomó dicsőítéssel, vagány beszélgetésekkel, munkával, szórakozással. Annyira jó volt néha csak megállni, s elgondolkodni dolgokon, imádkozni, s érezni Isten jelenlétét, pl a tábortűz alatt a tengerparton. Sötét, csak egy kis tűz, ima, dicsőítés, óceánzúgás… hmm…

Összegezve: Élveztem a hétvégét nagyon, összerázta a csapatot, vagány story-kat hallottunk, osztottunk meg, tengerparton voltunk, tábortüzeztünk, imaközösségeket tartottunk, jókat kajáltunk, élveztük egymás és Isten jelenlétét.
Azért is volt különleges számomra ez a hétvége, mert volt kicsit időm elmélkedni, felidnézni régi emlékeket, amik Coleraine-hez fűztek engem, mert nem most voltam először itt: 2011-ben az ifivel észak-írországba utaztunk, s itt töltöttünk a coleraine-i központban 10 napot – nagyon áldott idő volt. Most volt lehetőségem újra körbejárni minden helyet, ahol akkor voltunk, a városban is mászkálni picit, a központban, megállni, hálát adni.
Felejthetetlen emlékek, mondhatom az egész ifi nevében…

Freedom Christian Nightbase- ahol a programunk nagyrésze zajlott 2011-ben

2011-

-2014

Ezt a szobát mi festettük az ifivel

A hétnek, illetve hétvégének nem csak ez volt az érdekessége. A mai nap különleges volt.

Egyik ifisünk, egyik legjobb barátom , Sanyi Észak-írországba jött, s elmentem a reptérre fogadni őt. Annyira jó volt látni, annyira jó volt végre egy otthoni emberkével beszélgetni, találkozni, megölelni. 🙂 Nagyon örülök neki, hogy itt van. Remélem lesz lehetőségünk sokat találkozni itt is.

Az előttünk álló hét szintén különlegesnek ígérkezik, tele kalandokkal, s áldásokkal. 
Holnap, Szerdán egy ún. ICE (Inspire, Connect, Encourage) day-n veszünk részt, ami az Exodusos és környékbeli gyakornokat gyűjti megint össze egy előadásra s kis beszélgetésre, közösségre. Ezeket minden hónapban rendszeresen rendezzük. Az első témája: We are Learners… Aztán szombaton vagy vasárnap Cookstownba utazok meglátogatni ismerőseimet, számomra nagyon kedves embereket 🙂

Engedjük, hogy Isten tanítson, formáljon minket! Majd jelentkezem!

Jó éjszakát, barátaim! 🙂

Hiányoztok otthoniak! >:D<